A község barokk temploma

A község barokk templomát 1743-ban Eszterházy Pál építette, melyet Szent Péter és Szent Pálnak szenteltek.A templomot 1806-ban villámcsapás sújtotta, a természeti csapást követően teljesen újjá kellett építeni.Az Angster orgonát 1929-ben építették, melyet 2004-ben újítottak fel. A templomban az elmúlt néhány évben jelentős felújításokat hajtott végre az egyházközség.Kicserélték a padlóburkolatot, a szentélyt márvánnyal burkolták. A templom homlokzatát 2002-ben felújították. A templom díszvilágítását képviselői felajánlásból az önkormányzat elkészíttette, mely azóta is dísze a templomkertnek.

"A templombelső az oltárral"

Honlap: www.palotasito.com

A fővárostól 50 km távolságra Heves, Pest és Nógrád megyék találkozásánál Palotás és Kisbágyonközségek között festői környezetben terül el a palotási víztározó.

E vidék földrajzilag a Cserhát déli nyúlványán helyezkedik el, néhány km-re a Mátrától.

A térségre jellemző a tagoltság a dombok és a völgyek váltakozása. A völgyekben találhatók a Bér, Buják és a Szuha patakok, melyek a Zagyva folyó vízgyűjtőterületéhez tartoznak. Palotás közel 1696 lakosával a térség meghatározó települése. Innen Hatvan Pásztó és Aszód városai egyaránt 20-20 km távolságra helyezkednek el.

A tó egy völgy elzárásával a Bujáki patak vizét összegyűjtve épült 1964. és 1968.között.
Üzembehelyezésének éve: 1968.
A vízgyűjtő fekvése É-Ény-irányú.
A tavat tápláló Bujáki patak vízhozama: 330 liter/perc.
A völgyzáró gát hossza: 460 m,legnagyobb gátmagasság 8 m.
A tározó tér nagysága 2,5 millió m3.
Átlagos vízmélysége 4-5 m,a tó hossza: 2,5 km,átlagos szélessége: 30 méter.
A tó egyik hasznosítása a sporthorgászat.
A tóhoz tartozó terület 30 hektár.
A tó hasznosítási területe: - sporthorgászat
                                          .......-vízi sport
                                          .......-öntözés

A keleti oldalon a közművesítés folyamatos, a villanyhálózat a Palotási Kertbarát Egyesület, az ivóvíz a Palotási Tóparti Víziközmű-társulat szervezésében kiépült, az utak kövezése megtörtént, a telefonhálózat is kiépítésre került.
A szennyvízhálózat megépítése a jövő időszak feladata. A területen csúcsidőben itt tartózkodók száma 1500-2000 fő.
A tó egy részének meder átalakításával strand is létrehozható.
A környezetnek Budapesthez való közelsége, az ipartelepektől való mentessége és a kellemes dombvidék ideális kikapcsolódási, pihenési lehetőséget biztosít az idelátogatók számára.
A tónak és környezetének jövőbeni hasznosítása a megoldásra váró feladat.

A tó létesítését követően fokozatosan alakult ki a Sporthorgászat.
A helyi horgászok 1972-ben alapították meg a ma is működő horgászegyesületet,mely jelenleg a tó birtokosa is egyben. A kezdeti 50-100 fős taglétszám fokozatosan növekedett, napjainkban 600 fős taglétszámmal büszkélkedhet az egyesület.
A horgászegyesület létrejöttével, a tervszerű halgazdálkodással a tó Nógrád megye kedvelt horgász paradicsomává vált.
A tó Észak-keleti oldalán a 70-es évektől kezdődően rohamosan épültek fel a horgászni szeretők hétvégi házai. Közel 300 üdülő található a lankás domboldalon. Sok környékbeli, fővárosi és helyi horgász tölti itt hétvégéjét.
Egyreinkább elterjed a falusi szálláshelyek kialakítása, jelenleg három ilyen tóparti faház várja a pihenni vágyókat. A tó halállománya rendkívül gazdag.
Békéshalaink közül fő jellemző hal a ponty, amúr, keszegfélék, busa illetve a compóis. Domináns ragadozók: süllő, csuka, harcsa, balin. Az utóbbi években sokszor szerepeltek kifogott nagy halaink az országos rekordlistákon. A kapitális példányok nem csak a hazai horgászainkat vonzzák, rendszeresen látogatják tavunkat német, osztrák, szlovák, s más külföldi horgászok is. A horgászok többsége " ponty horgász ", főleg kukoricával, pufival, puffasztottrizzsel, csontival, gilisztával próbálja a pontyokat horogvégre keríteni. E hagyományosnak nevezhető pontyozás mellett egyre jobban terjed a BOJLIZÓ horgászmódszer is, melyből már világbajnokságot is rendeztek. A BOJLIZÓ horgászmódszer kedvelőinek a Palotási Sporthorgász Egyesület Palotás Kupa néven 2001-től  nemzetközi bojlis horgászversenyt rendez.
A Horgászegyesület vezetősége fokozott figyelmet fordít a tó halállományának pótlására, a haltelepítések rendszerességére. Évente 150 - 300 mázsa hal kerül a vízbe.
Szép környezetben, náddal, fákkal övezett tóparton horgászhatnak sporttársaink.
A falusi turizmus keretében faházak bérelhetők a tó közelében. Sátrazási lehetőség van, az egyesület horgásztanyájának udvarán.

 A Palotási -víztározó és környékének élővilága

A Palotási - víztározó és közvetlen környéke a Cserhátalja leggazdagabb élővilágú területei közé tartozik. Ennek oka, hogy itt kis területen megtalálható számos,a tájegységben máshol már jórészt megszűnt élőhely típus.
A tó jelentős vízfelülete, nádasai, valamint a partján fennmaradt ligeterdőfoltok és üde gyepek a Buják-patak völgyének eredeti élővilágát részben megőrizték, illetve lehetővé tették új fajok megtelepedését. A parton és a Hidegvölgyben a hajdani erdőssztyep maradványait képviselő gyepfoltok is megmaradtak, szintén jelentős értékeket fenntartva.
A terület 11 védett növénye közül a kálmos a tó sekélyvizű gyékényeseiben, a széleslevelű nőszőfű ligeterdőben, a kardos és a fehér madársisak kocsányostölgyesben él. Gazdagabb a sztyeprétek növényvilága, ahol a szintén védett rétiiszalag, selymes boglárka, budai imola, macskahere, dunai szegfű, nyúlánksárma, valamint a cserhátban máshonnan nem ismert hengeresfészkű peremizs található.
A környék változatos rovarvilága még alig ismert. A tó vizében néhány ritkább szitakötő lárvája fejlődik, az idős fűzfákban a diófacincér él. A legszebb nappali lepkék közé tartozó farkasalmalepkében, fecskefarkú pillangóban még többfelé gyönyörködhetünk, a palotási kertekből forró nyári napokon az óriásénekeskabóca fémes zúgása hallható.
A víztározó jórészt betelepített halfaunája mellett a patakban a védett vágócsíkés szivárványos ökle / " Forintos " / is megtalálható.
A tó és a patak a környék kétéltűinek nagyon fontos szaporodó helye, tavasszal a zöld és barna varangyok ezrei keresik fel.
Megyénkben ritka hüllő a mocsári teknős, melynek kis állománya fokozza a víztározó természetvédelmi értékét.
Az élővilág leglátványosabb és legjobban ismert részét képviselik a madarak. A víztározón és a környező területeken eddig 190 madárfaj lett megfigyelve,amelyből 71 faj költött is. A fészkelők közül megemlíthető a búbos vöcsök,törpe gém, barna rétihéja, guvat, nádi tücsökmadár, melyek a nagyobb nádasokbanépítik fészküket. Jelentős a homokbányában évről-évre költő 10-30 párgyurgyalag és több száz pár parti fecske. Rendszeresenvadásznak errefelé a Mátrában és Cserhátban költő veszélyeztetett ragadozómadarak, így a parlagi sas, kis békászósas, hamvas rétihéja. Vonuláskor,kóborlási időben olyan, Nógrádban kuriózumnak számító madarak bukkannak fel,mint a kanalas gém, énekes hattyú, réti sas, fenyérfutó, sárjáró, pásztormadár,citrombillegető. Egyik legértékesebb hazai emlősállatunk, a fokozottan védett vidra jelenléte rendszeresen észlelhető a tó és a patak mentén.

"Víztározó"

Illés Győző természetfotói (klikk a mappára)

A Szent István szobor

A Millenniumi év méltó megünneplését a képviselő-testület egy szobor felavatásával emlékezetessé szerette volna tenni. Ennek érdekében felkértük Szpisják Pál, Palotásról elszármazott szobrászművészt, a képviselők tiszteletdíjából megvalósuló Szent István szobor elkészítésére. A szobor a 2000. augusztus 20-ai millenniumi ünnepségen, az emlékparkban került leleplezésre.

Világháborús emlékmű

A községben az I. és a II. világháború áldozatainak emlékhelye a templom előkertjében található.