Ki mit tehet a hulladék csökkentéséért?

Tájékoztató a helyes komposztálásról

A Községi Önkormányzat már régóta fontolgatja, hogy az égetés helyett a zöld hulladékok komposztálását ajánlja a lakosok figyelmébe. A helyes komposztálás szabályairól adunk egy kis ízelítőt, kérjük, ha egy mód van, minél többen komposztáljanak, óvják a maguk, családjuk és a környezetük egészségét tevékenységükkel!

Mi kerülhet a komposztba?

Minden növényi eredetű háztartási hulladék komposztálható:

• zöldség- és gyümölcsmaradék
• hervadt virág
• kávézacc, kiforrázott tealevelek, fehérítetlen papírfilter-zsákocska
• apróra tört tojáshéj (meszes talajon ne nagy mennyiségben)
• papír-tojásdoboz (apróra feldarabolva), papír zsebkendő, könnyen foszló papír törlőkendő
• toll, szőr, gyapjú, növényevő állatok ürüléke a forgácsalommal együtt, kutyagumi (kis mennyiségben)
• pamutszövet- és lenvászon maradék
• fahamu

Kerti hulladék:

• lehullott levelek (néhány kivétellel, amit említeni fogunk)
• aprított nyesedék, elvirágzott növények
• kaszálék (vigyázni kell, nehogy túl nedves legyen, mert akkor kellemetlen szagok kíséretében rothadásnak indulhat, így célszerű néhány napos szárítás után komposztálni, vagy kb. 5 cm-es rétegben elteríteni és a rétegek közé valamilyen laza anyagot (száraz fanyesedék, faforgács) keverni!)

Mi NEM kerülhet a komposztba?

• üveg, műanyag, fém
• papír (kivéve az előzőekben említettek)
• porzsák és tartalma
• fertőzött, beteg növényi maradvány
• kemény, viaszos levél (fagyal, fenyő)
• indás vagy futónövények szára burgonyaszár (gumó és szárrothadás terjesztésének veszélye miatt)
• tarack (továbbszaporodása miatt)
• egész kenyér
• a falevelek közül a dió, gesztenye, platán, és tölgy (nehezen bomlanak le és a bomlás során mérgező anyagok kerülhetnek a komposztba

Hogyan komposztáljunk?

Alulra laza szálas hulladékot tegyünk, erre kb. 20 cm vastag réteget.
Szórjunk rá néhány lapát földet, majd újra rétegezzük rá a szerves anyagokat.

A legkedvezőbb keverési arány: háztartási hulladék-60%, kerti hulladékok-40%. Az aprított, kevert szerves hulladékot így rétegezzük a komposztra, amíg el nem éri az 1 m-es magasságot. Ez a méret a legalkalmasabb arra, hogy a komposztot lezárjuk és az új komposzt-halmot készítsünk. A lezáráshoz néhány cm vastag földet, száraz füvet vagy lombot használunk. Időnként meglocsoljuk, hogy ne száradjon ki. Ha komposzthalmunk fölött muslincák kezdenek el körözni, annak oka a komposztban lévő gyümölcs cukortartalma. Ilyenkor célszerű kőport vagy földet teríteni a halom tetejére. Lehetőleg félárnyékos, sík területen komposztáljunk. A hulladék összetételétől függően 3-4 hónap után talajjavításra alkalmas anyagot nyerhetünk, 6-8 hónap után pedig közvetlenül talajként felhasználható, érett komposztot állíthatunk elő.

Fontos követelmény:

• A finom anyagokat durva szerkezetűvel, a nedveset szárazzal, a zöldet barnával kell keverni!
• Tartsuk nedvesen a komposztot!
• Gyorsíthatjuk az érlelést, ha 6-12 hetente átrakjuk a komposztot! Ezzel átlevegőztetjük, fellazítjuk az anyagokat és a külső réteg belülre kerül.
• A fű nyiradékát, mielőtt a komposztra tennénk, rostos, durva anyaggal (pl.: szalma, ágnyesedék) kell elkeverni, hogy ne kezdjen el rothadni!
• Ne szórjunk a komposztra nagy mennyiségű azonos anyagot, mindig keverjük össze a különböző komponenseket.

Hogyan készül a jó komposzt?

• Félárnyékos, sík területet válasszunk a komposztáláshoz!
• Friss hulladék hozzáadásakor előzetesen jól keverjük össze az előkészített zöldhulladékot!
• 20 cm-ként alkalmazzunk földréteget! Ezzel elkerülhetjük a komposzttest kiszáradását.
• Nedvesítsük be a komposzthalmot, hogy a mikroorganizmusoknak megfelelő életkörülményeket tudjunk biztosítani.
• Nem szárad ki a komposzt, ha folyamatosan esővízzel öntözzük, vagy kilyuggatott műanyag fóliával takarjuk le aszályosabb időszakban.
• Maximum 1 méter magasságig rétegezzük a komposztot!
• A lehullott falombot fűnyíróval is apríthatjuk.
• Nem rothad meg a komposztunk, ha átnedvesedés esetén átrakjuk, levegőztetjük és száraz levelet, fűrészport vagy homokot keverünk hozzá.
• Akkor a leggyorsabb a komposztálódás folyamata, ha minden egyes rétegben tápanyagban gazdag (pl. friss fűkaszálék, konyhai hulladék) és cellulózban bővelkedő (pl. fanyesedék, száraz lomb) hulladékot tudunk egymással összekeverni.

Kérjük Önöket, óvják, védjék családjuk és saját maguk egészségét környezetbarát módon, komposztálással!

Fenntartható praktikák

Energia-takarékossági tanácsok

Sorozatot indítunk az energia - takarékosság (spórolás) és a környezettudatosság jegyében.
Íme néhány tipp, ami nemcsak a pénztárcánkat, de a környezetünket is kíméli, és betartásával környezettudatosak is lehetünk aktuális teendőnk, a fűtés területén:

• A hálószoba ideális hőmérséklete 18-19 Celsius-fok
• A szobában az ideális hőmérséklet a 21 Celsius-fok
• Ha túlfűtjük a szobát, nemcsak az energiát pazaroljuk, de a megfázásos betegségek veszélyét is növeljük
• Egy fokkal alacsonyabb lakáshőmérséklet 205 kg széndioxidkibocsátás-csökkenést eredményezhet
• Ha a szobában 2 Celsius-fokkal csökkentjük a hőmérsékletet, akkor 10-12 % energiát takaríthatunk meg
• Ha párologtatunk, párásítunk, a hűvösebb levegő is melegebbnek tűnik
• A fűtőtest és a fal közé szivacsos alumínium fólia (hőtükör) elhelyezésével csökkenthetjük a hőveszteséget, és 5-6 % energiát spórolhatunk
• Nehéz anyagból készült sötétítőfüggöny elhelyezésével megakadályozhatjuk a meleg elillanását
• Szigeteljük a huzatos ablakok, ajtók kereteit
• Ha csobog a fűtőtest, levegős a rendszer, ez 15 % többlet energiafogyasztást is eredményezhet
• Ha nem használt helyiséget nem fűtünk, nem spórolunk vele, mert a hideg, nedves felületet nehezebb felfűteni, mintha állandóan alacsony hőmérsékleten tartanánk a fűtőtestet.

Vissza az előző oldalra