Palotás történeti múltja
A község a Kökényes - Radnót nemzetség ősi birtoka, mely nemzetség sarjai már a XII. században telepedtek ide. A XIX. század végén, a XX. század elején a község legnagyobb birtokosa báró Schossberger Rezső, akinek itt gőzmalma is volt. A helység 1260-ban Mikodhatvan és Palotáshatvan néven szerepel. Csánki Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című művében 1428-ban, illetve Magyarország helységeinek 1773-ban hivatalos összeírásában a Palathashatwan elnevezést találjuk. Az elnevezés értelme az a Hatvan, amelyen palota van. A helység nevének előtagja, ami később önállósult, a község valamely urának kastélyára „palotájára” utal. Egyes idősebb emberek őseiktől tudni vélik, hogy a mai templom mögött állt az Eszterházyak kastélya, amit az előző uraktól „örököltek”. A helységnév utótagja, mint sorszámnév, feltehetőleg számot takar, lakost, telket, területet stb.Palotás esetében elképzelhető, hogy Hatvan város közelségét jelöli.Palotás az elmúlt néhány évtizedben, Nógrád megye déli részének meghatározó települése. 1971. július 1-től közös tanács székhelye, egészen az 1990. évi első önkormányzati választásokig. A közös tanácsban Héhalom, Kisbágyon és Szarvasgede községek tartoztak Palotáshoz. Az általános iskola és óvoda körzeti intézményként üzemelt 1990-ig Palotás központtal, a társközségekben pedig tagintézmények működtek. 1982-1990 között Palotás és Héhalom községek Palotáshalom néven egy települést alkottak, 1984-től nagyközségi „ranggal”. Jelenleg a községben a közigazgatási feladatokat a körjegyzőség látja el, amit Palotás Kisbágyonnal közösen alapított.