Látnivalók
A község barokk temploma
A község barokk templomát 1743-ban Eszterházy Pál építette, melyet Szent Péter és Szent Pálnak szenteltek.A templomot 1806-ban villámcsapás sújtotta, a természeti csapást követően teljesen újjá kellett építeni.Az Angster orgonát 1929-ben építették, melyet 2004-ben újítottak fel. A templomban az elmúlt néhány évben jelentős felújításokat hajtott végre az egyházközség. Kicserélték a padlóburkolatot, a szentélyt márvánnyal burkolták. A templom homlokzatát 2002-ben felújították. A templom díszvilágítását képviselői felajánlásból az önkormányzat elkészíttette, mely azóta is dísze a templomkertnek.
"A templombelső az oltárral"
A Palotási tó
Honlap: www.palotasito.com
A fővárostól 50 km távolságra Heves, Pest és Nógrád megyék találkozásánál Palotás és Kisbágyon községek között festői környezetben terül el a palotási víztározó.
E vidék földrajzilag a Cserhát déli nyúlványán helyezkedik el, néhány km-re a Mátrától.
A térségre jellemző a tagoltság a dombok és a völgyek váltakozása. A völgyekben találhatók a Bér, Buják és a Szuha patakok, melyek a Zagyva folyó vízgyűjtő területéhez tartoznak. Palotás közel 1696 lakosával a térség meghatározó települése. Innen Hatvan Pásztó és Aszód városai egyaránt 20-20 km távolságra helyezkednek el.
A tó egy völgy elzárásával a Bujáki patak vizét összegyűjtve épült 1964. és 1968. között.
Üzembe helyezésének éve: 1968.
A vízgyűjtő fekvése É-Ény-irányú.
A tavat tápláló Bujáki patak vízhozama: 330 liter/perc.
A völgyzáró gát hossza: 460 m, legnagyobb gátmagasság 8 m.
A tározó tér nagysága 2,5 millió m3.
Átlagos vízmélysége 4-5 m, a tó hossza: 2,5 km, átlagos szélessége: 30 méter.
A tó egyik hasznosítása a sporthorgászat.
A tóhoz tartozó terület 30 hektár.
A tó hasznosítási területe: - sporthorgászat
- vízi sport
- öntözés
A keleti oldalon a közművesítés folyamatos, a villanyhálózat a Palotási Kertbarát Egyesület, az ivóvíz a Palotási Tóparti Víziközmű-társulat szervezésében kiépült, az utak kövezése megtörtént, a telefonhálózat is kiépítésre került.
A szennyvízhálózat megépítése a jövő időszak feladata. A területen csúcsidőben itt tartózkodók száma 1500-2000 fő.
A tó egy részének meder átalakításával strand is létrehozható.
A környezetnek Budapesthez való közelsége, az ipartelepektől való mentessége és a kellemes dombvidék ideális kikapcsolódási, pihenési lehetőséget biztosít az idelátogatók számára.
A tónak és környezetének jövőbeni hasznosítása a megoldásra váró feladat.
A tó létesítését követően fokozatosan alakult ki a Sporthorgászat.
A helyi horgászok 1972-ben alapították meg a ma is működő horgászegyesületet, mely jelenleg a tó birtokosa is egyben. A kezdeti 50-100 fős taglétszám fokozatosan növekedett, napjainkban 600 fős taglétszámmal büszkélkedhet az egyesület.
A horgászegyesület létrejöttével, a tervszerű halgazdálkodással a tó Nógrád megye kedvelt horgász paradicsomává vált.
A tó Észak-keleti oldalán a 70-es évektől kezdődően rohamosan épültek fel a horgászni szeretők hétvégi házai. Közel 300 üdülő található a lankás domboldalon. Sok környékbeli, fővárosi és helyi horgász tölti itt hétvégéjét.
Egyre inkább elterjed a falusi szálláshelyek kialakítása, jelenleg három ilyen tóparti faház várja a pihenni vágyókat. A tó halállománya rendkívül gazdag.
Békés halaink közül fő jellemző hal a ponty, amúr, keszegfélék, busa illetve a compó is. Domináns ragadozók: süllő, csuka, harcsa, balin. Az utóbbi években sokszor szerepeltek kifogott nagy halaink az országos rekordlistákon. A kapitális példányok nem csak a hazai horgászainkat vonzzák, rendszeresen látogatják tavunkat német, osztrák, szlovák, s más külföldi horgászok is. A horgászok többsége " ponty horgász ", főleg kukoricával, pufival, puffasztott rizzsel, csontival, gilisztával próbálja a pontyokat horogvégre keríteni. E hagyományosnak nevezhető pontyozás mellett egyre jobban terjed a BOJLIZÓ horgászmódszer is, melyből már világbajnokságot is rendeztek. A BOJLIZÓ horgászmódszer kedvelőinek a Palotási Sporthorgász Egyesület Palotás Kupa néven 2001-től nemzetközi bojlis horgászversenyt rendez.
A Horgászegyesület vezetősége fokozott figyelmet fordít a tó halállományának pótlására, a haltelepítések rendszerességére. Évente 150 - 300 mázsa hal kerül a vízbe.
Szép környezetben, náddal, fákkal övezett tóparton horgászhatnak sporttársaink.
A falusi turizmus keretében faházak bérelhetők a tó közelében. Sátrazási lehetőség van, az egyesület horgásztanyájának udvarán.
A Palotási -víztározó és környékének élővilága
A Palotási - víztározó és közvetlen környéke a Cserhátalja leggazdagabb élővilágú területei közé tartozik. Ennek oka, hogy itt kis területen megtalálható számos, a tájegységben máshol már jórészt megszűnt élőhely-típus.
A tó jelentős vízfelülete, nádasai, valamint a partján fennmaradt ligeterdő foltok és üde gyepek a Buják-patak völgyének eredeti élővilágát részben megőrizték, illetve lehetővé tették új fajok megtelepedését. A parton és a Hidegvölgyben a hajdani erdőssztyep maradványait képviselő gyepfoltok is megmaradtak, szintén jelentős értékeket fenntartva.
A terület 11 védett növénye közül a kálmos a tó sekélyvizű gyékényeseiben, a széleslevelű nőszőfű ligeterdőben, a kardos és a fehér madársisak kocsányos tölgyesben él. Gazdagabb a sztyeprétek növényvilága, ahol a szintén védett réti iszalag, selymes boglárka, budai imola, macskahere, dunai szegfű, nyúlánk sárma, valamint a cserhátban máshonnan nem ismert hengeresfészkű peremizs található.
A környék változatos rovarvilága még alig ismert. A tó vizében néhány ritkább szitakötő lárvája fejlődik, az idős fűzfákban a diófacincér él. A legszebb nappali lepkék közé tartozó farkasalmalepkében, fecskefarkú pillangóban még többfelé gyönyörködhetünk, a palotási kertekből forró nyári napokon az óriás énekeskabóca fémes zúgása hallható.
A víztározó jórészt betelepített halfaunája mellett a patakban a védett vágócsík és szivárványos ökle / " Forintos " / is megtalálható.
A tó és a patak a környék kétéltűinek nagyon fontos szaporodó helye, tavasszal a zöld és barna varangyok ezrei keresik fel.
Megyénkben ritka hüllő a mocsári teknős, melynek kis állománya fokozza a víztározó természetvédelmi értékét.
Az élővilág leglátványosabb és legjobban ismert részét képviselik a madarak. A víztározón és a környező területeken eddig 190 madárfaj lett megfigyelve, amelyből 71 faj költött is. A fészkelők közül megemlíthető a búbos vöcsök, törpe gém, barna rétihéja, guvat, nádi tücsökmadár, melyek a nagyobb nádasokban építik fészküket. Jelentős a homokbányában évről-évre költő 10-30 pár gyurgyalag és több száz pár parti fecske. Rendszeresen vadásznak errefelé a Mátrában és Cserhátban költő veszélyeztetett ragadozó madarak, így a parlagi sas, kis békászósas, hamvas rétihéja. Vonuláskor, kóborlási időben olyan, Nógrádban kuriózumnak számító madarak bukkannak fel, mint a kanalas gém, énekes hattyú, réti sas, fenyérfutó, sárjáró, pásztormadár, citrombillegető. Egyik legértékesebb hazai emlősállatunk, a fokozottan védett vidra jelenléte rendszeresen észlelhető a tó és a patak mentén.
"Víztározó"
A Szent István szobor
A Millenniumi év méltó megünneplését a képviselő-testület egy szobor felavatásával emlékezetessé szerette volna tenni. Ennek érdekében felkértük Szpisják Pál, Palotásról elszármazott szobrászművészt, a képviselők tiszteletdíjából megvalósuló Szent István szobor elkészítésére. A szobor a 2000. augusztus 20-ai millenniumi ünnepségen, az emlékparkban került leleplezésre.
Világháborús emlékmű
A községben az I. és a II. világháború áldozatainak emlékhelye a templom előkertjében található.
