Illés Győző
Rövid bemutatkozás
Illés Győző vagyok, Palotáson élek. A festéssel körülbelül tizenöt-tizenhat éve foglalkozom. Kedvenc témám a természet, a benne élő állatok és a táj. Szívesen készítek csendéleteket, ritkábban portrékat. Megfestettem a hajdani "Aranycsapat " tagjainak arcképeit is. Főképpen olajjal és pasztellel dolgozom. Alapító tagja vagyok a 2003 decembere óta létező ART11 Alkotó Társaskörnek. Rendszeresen részt veszek az évente megrendezett bátonyterenyei "Nyári Tárlat "-on és a szorospataki alkotótáborban. Több helyen volt már kiállításom: 1999-ben Palotáson Szpisják Pállal, 2000-ben Szirákon, 2001-ben Kisbágyonban, 2002-ben Csömörön, 2003-ban Palotáson, 2004-ben Salgótarjánban a József Attila Művelődési Központban a "Községi Kincsek" keretén belül Palotás bemutatkozása alkalmával, Szűcs Lászlóval közösen, 2005-ben Kazáron és Nagybátonyban, 2007-ben az első palotási falunapon Szpisják Pállal és Szűcs Lászlóval és 2008-ban Salgótarjánban a József Attila Művelődési Központban Szűcs Lászlóval. Az ART11-gyel bemutatkoztunk Pásztón és Füleken. Csillagászkodom is és kezdő lépéseket tettem az asztrofotózás felé.
A művész a távcsövével
A festőművész 1957- ben született Palotáson. Az általános iskolát Palotáson végezte, ahol Zombori Béla rajzszakkörében szerette meg a rajzot és a művészetet.
Ő az a híres rajzpedagógus, aki ugyan budai őslakos, de néhány évet Palotáson az általános iskolában dolgozott a ’70- es évek elején, és akinek a tanítása született meg újra Illés Győző munkáiban, közel harminc év távlatából. Ez bizonyítja, hogy nem lehet tudni azt, mikor érik be a pedagógus munkája. Zombori tanár úr csak tette a dolgát, elszórta a magot, úgy, mint a természet teszi. A sok-sok magból ha akárcsak néhány megfelelő táptalajra talál, akkor már megérte a fáradságot.
Illés Győző természetesen tanult szakmájához sem lett hűtlen, villanyszerelőként továbbra is dolgozik. Sokáig csak saját örömére rajzolgatott, később Nagybátonyba költöztek, itt több szabadideje adódott a művészettel foglalkozni. Felesége keresztapja, Kiss László biztatására kezdett képeket festeni. Az ő példája segítette Győzőt abban, hogy ő is kezébe vegye az ecsetet 1994-ben. Hazaköltözvén Palotásra, régi vágyát kibontakoztathatta: nagyméretű képek festéséhez kezdett.
Illés Győző amatőr festőnek tartja magát szerényen, nem tűz ki maga elé irreális célokat, a művészet szeretete és tisztelete hatja át munkáit. Autodidaktaként a magyar festészet nagy mestereitől tanulhatott, mint pl. Id. Markó Károlytól, aki képeivel megteremtette a sajátosan magyar festészet alapjait. Romantikus és klasszicista stílusa Győzőre is hatott. Életrajzában vallja, semmiféle „izmushoz” nem kötelezi el magát, de közel áll hozzá a realista és az impresszionista ábrázolási mód. Alapító tagja 2003 decembere óta működő bátonyterenyei ART 11 Alkotó Társaskörnek. Részt vett a kör által rendezett alkotótáborban Sárospatakon, melyet Radics István tanár úr irányított.
Illés Győző munkáiban érződik a környező táj szeretete, az itt élő emberek élete. A portréfestészet és az akt, az emberi test szépségét bemutató képek már jelzik, hogy nem ismer lehetetlent, csak még egy kis idő szükséges ahhoz, hogy mindent meg tudjon jeleníteni a vásznon, amit megálmodik vagy megtesz. A művei hűen ábrázolják azt az érzést, melyet az állatok iránt érez: gyönyörűen megjelenik az állatok szeretete és védelmezése. A pasztell technikai tökéletességét Győző bátran meg is mutatja. Nagy türelme van a részletek kidolgozásához, ebben a németalföldi festőket követi. Gyümölcsös csendéletei azt a hangulatot ábrázolják, melyet Hollandiában tapasztalt a nagy barokk festők képeit látván. Virágcsendéletei viszont az impresszionisták eredményeit mutatják: laza színfoltok, széles ecsetvonások sugallják, hogy alkotójuk képes arra, hogy a tartalomhoz a formát igazítsa. Tájképeiben a festői szépet keresi, sokszor jelenik meg a vízpart romantikus hangulatot árasztva. Spaklizott felületei a fény varázsát jelenítik meg – ez szintén az impresszionisták felfogását adja, a táj csak ürügy a festésre, a fény játéka a fontos.
Itt látható néhány festménye:
"A híd"
"A palotási templom"
"Tóparti csend"
"Vízparti fák"
"A hold első negyedben"
/Asztrofotó/
"Erdei út"
"Mocsaras táj"
"Patak az erdőben"